Nyomdai tudnivalók

Gondolattól a cselekvésig

Ha vállalkozásunknak piacot megtartani, vagy újakat szerezni szeretnénk, első dolgunk eldönteni, kinek, mit és milyen reklámeszköz igénybevételével kívánunk üzenni. Ehhez a döntéshez javasoljuk szakember, ügynökség bevonását. Ha az ügynökség megállapítása az, hogy cége tevékenységét vizuális eszközön érdemes ismertetni, alapvetően azt kell eldönteni, elegendőnek tartunk-e csupán szóbeli közlést (pl. szöveges hirdetésnél), vagy képi megjelenítéssel kívánjuk a termékünkről, szolgáltatásunkról készített tájékoztatót nyomatékosabbá tenni.

Nyilvánvaló, hogy az esetenként nem csekély költséget csak akkor érdemes vállalni, ha képi ábrázolás nélkül nem érhetnénk el megfelelő hatást. Természetesen egy lendületes grafikával vagy színes képpel közzétett szöveg mindig jobban vonzza a figyelmet a száraz betűnél, de vannak olyan termékek, szolgáltatások, melyek eleve nem nélkülözhetik a képi ábrázolást (pl: üdülési ajánlatok, ízletes ételek, ruhaneműk stb.), vagy egyszerűen egy képi hangulat (táj, csendélet, stb.) szükséges ahhoz, hogy találkozzon a célszemélyek gondolataival, vágyaival. Ha tehát eldöntöttük, hogy tartalmi szempontból mit tartunk fontosnak, jöhet annak formai meghatározása, tervezése.

Célcsoport meghatározása

Nőknek vagy férfiaknak? Döntéshozóknak, vagy szélesebb közönségnek? Az adott esetben tudjuk-e, ki a határozatot hozó személy? Milyen korú, milyenek a szokásai stb.? Mitől fogja érdekelni ajánlatunk? Hogyan lehet elérni, mi hat rá leginkább: on-line vagy of-line hirdetési forma. (újság, rádió, tv), vagy talán egy címére küldött („Direct Mail”) reklámnyomtatvány?

Mindezt előre tisztázni kell. Ha vizuális eszközt tervezünk, s azt adott személyekhez el szeretnénk juttatni, sok esetben – érthetően – irányítható küldemény mellett döntenek. Ha egy drága pénzen előállított prospektus nem abba a kézbe kerül, melyet elterveztünk, kidobott pénz. Példa: Ha bizonyos betegség gyógyítására szolgáló új szert szeretnénk bevezetni, nyilvánvaló, hogy az orvosokon keresztül vezet az út. Ekkor dönthetünk úgy, hogy minden szakorvos címére ismertetőt küldünk, de választhatjuk az orvosi lapok valamelyikét is, melybe behúzva mellékletként mindazon orvoshoz eljut, aki a lapot megveszi, vagy megkapja. Ha azonban ezt a nyomtatványt valamelyik nagy példányszámú, országos napilap mellékleteként terjesztenénk, a kijuttatott nyomtatvány árának 90%-a kárba veszne. A terjesztés módja és a „célcsoport” kell tehát, hogy meghatározza a példányszámot és a közzététel irányát.

Színek

Nyomdai úton a színes képek a négy alapszínnel készülnek: ciánkék (C), bíbor/magenta (M), sárga/yellow (Y) fekete/black (K) =kontraszt, tehát az anyagában fehér alapszínű papír „színes” oldala 4-szín nyomású. Lehet természetesen 1-2 színt is alkalmazni (pl: a szöveg fekete, de a címeket, vagy valamilyen díszítő elemet vörössel kiemeljük). Ha mondjuk egy szórólap egyik oldalán színes kép van (4 szín), de mellette van egy díszítő szín is, pl. arany, a másik oldalán pedig csak szöveg (1 szín, fekete), az árajánlat kérésénél 4+1 színt kell megadni. Ez azt jelenti, hogy a plusz-jel egyik oldala a papír egyik oldalára vonatkozó információt jelzi, a másik oldala a papír hátoldalát jelképezi.  (Megjegyezzük, hogy Magyarországon nem túl szerencsésen a 4+1 színadat plusz jelzése terjedt el, míg a környező országokban a logikusabb per-jel használata terjedt el, mellyel díszítő szín esetén egyértelműbben lehet megadni a színek számát pl. 4+arany/4.) Természetesen ahhoz, hogy a nyomdától árajánlatot kérjenek, a színek számát így, vagy úgy, feltétlenül meg kell határozni.

Megjegyezzük, hogy a számítógép „nem profi”, ún. grafikai programjai többnyire csak a fény színeivel dolgozik, (RGB), s ez a képernyőn csalóka hatást kelthet, mert ezek a színek csodálatosan szép árnyalatok ugyan, de a fény színei nyomdai úton nem állíthatók elő. Ezért is szükséges tehát a tervezést szakemberre és megfelelő berendezésre, programra bízni. Sokszor előfordul, hogy a házilag tervezett grafikás/képes anyag le sem világítható, s így a belefektetett munka könnyen kárba veszhet.

Magyarországon a nyomdák egységesen a „Pantone“ színskálát használják. Ennek a csaknem 2000 számozott színt tartalmazó sorából gyakorlatilag bármilyen szín meghatározható, ha az adott szín kódszámát megadjuk. A „C“ jelölés a fényes, az „U“ jelölés a matt papírra vonatkozik. Nem véletlen, hogy a skála külön színeket ad meg a műnyomó (mázolt) és külön színeket a szívó felületű (ofszet) felületekre, mert ugyanazon számú festék az ofszet papír felületén „piszkosabb”, sötétebb lesz, így a megrendelőt nagy csalódás érheti egy ofszet papírra kért színes felület kinyomása után. (Ez a színromlás természetesen és főként egy-egy színes kép nyomásakor érzékelhető a leginkább.)

Raszter, színerősség beállítása

Pontrendszer az, amely lehetővé teszi, hogy a fény színeihez hasonló színeket lehessen a papír felületén létrehozni az egyes pontok egymás mellé nyomásával. Az egymás mellé nyomás úgy érhető el, hogy a 4-féle szín pontjai egymáshoz képest más-más szögben helyezkednek el. Ezt az elforgatást a CTP színrebontáskor automatikusan végzi. A színek erejét (sötétségét) a pontok nagysága szabályozza. A 100% színtelítettségnél az adott szín pontjai teljesen összeérnek, így az egy „tele tónust” képez. Világos, fényes felületen a pontok egész apróak lesznek, vagy teljesen eltűnnek. Az egyes színek erősségét a nyomógépen is lehet befolyásolni az ún. terhelés erősségével, természetesen csak ott, ahol raszterpont van. A nyomógépen bizonyos sűrűségű sávokat cellák választják el egymástól. A celláknál a festékező adagolás elektronikus „csapjait” nyitni vagy zárni lehet, ezáltal befolyásolható az egyes színek egymáshoz való viszonya. Az alapbeállítástól való túlzott eltérés természetesen árthat a minőségnek.

A CTP-nél lehetőség van ún. kristályrács használatára a pont-felbontás helyett. A szemmel alig érzékelhető élesebb vonalkontúr mellett ennél az eljárásnál azonban színkorrekcióra alig van lehetőség.

Papírfajták

A simított (2-szer, vagy 3-szor mázolt) papír az úgynevezett műnyomó, melyből fényes, félfényes, és matt változat is kapható, az érdesebb felületű az ofszet papír (a fénymásolóban illetve nyomtatóban általában 80g ofszet papírt használnak), mely igényes szín nyomásra kevésbé alkalmas, inkább könyvek belső lapjainak, szórólapoknak, irodai nyomtatványok anyagaként használják.

Grammsúllyal határozzuk meg a papír vastagságát. A puhafedelű könyvek borítóját, vagy például a névjegyeket általában 250-350 g-os műnyomó kartonra (esetleg fényes vagy matt fóliázva), a színes prospektusok belső lapjait általában 90-150 g-os műnyomóra szokás nyomni. Az átlagosnál igényesebb színes kiadványt nemcsak az átlátszóság elkerülése, de a papírnyúlás miatt is érdemesebb 115 vagy annál nagyobb grammsúlyú papírra nyomatni. A 90 g-osnál vékonyabb műnyomó jellegű papírok az ún. LWC-k, de ezeket a papírokat csak kevésbé igényes nagy példányszámú munkákhoz érdemes használni.

Leginkább használt papírok:

  • 70 g-os ofszet (fehér vagy szürkés): 1-színű belső lapokhoz, újságokhoz,
  • 80 és 90 g-os ofszet papír: belső lapokhoz, újságokhoz, szórólapokhoz, irodai nyomtat-ványhoz (levélpapír, boríték stb.).
  • 90-170 g-os műnyomó színes szórólapokhoz, prospektusokhoz, egyéb kiadványokhoz
  • 200-250-300-350 g-os műnyomót kartonborítókhoz, dossziékhoz
  • A gazdaságosság miatt előnyösebb a szabvány méretnél kisebb vágott méretet tervezni különösen, ha van „kifutó“ szín. Például: Az A/5-ös könyv vágott mérete általában a 14×20 cm a szabvány 14,8×21 cm-rel szemben.
  • Kapható papírméretek: B1: 70 x 100 cm, 64 x 90 és az A1-es: 61 x 86 cm-es méretek.           Fontos tudni, hogy hajtás, kötészeti megoldások miatt nem mindegy a papír száliránya.

Főbb szabvány papírméretek (mm):

  • A2 420×594 B2 500×700
  • A3 297×420 B3 350×500
  • A4 210×297 B4 250×350
  • A5 148×210 B5 175×250
  • A6 105×148 B6 125×175
  • A gazdaságosan nyomható plakát méret: B1: 68 x 98 cm, A2: 40×58 cm.

Digitális, vagy ofszet?

Tudni kell, hogy a digitális technikával nyomtatni – formátumtól függően – 10-20 példány alatt, különösen a gyorsaság miatt kedvezőbb, hacsak nincs valami extra szín-igény. A 20-50 példányszám felett azonban a mai berendezésekkel a digitális technológia már nem tud különösen árban versenyezni az ofszet technológiával. Sőt, ma már a CTP térhódításával az ofszet eljárás átfutási ideje is 1-2 napra rövidült, plusz időt csupán a festék száradása igényel. Fontos különbség továbbá, hogy míg a digitális eljárás esetén az 1 db-ra eső költség nem vagy alig változik, addig az ofszet eljárásnál minél magasabb a példányszám, az egy darabra jutó költség annál alacsonyabb. Ez azért van, mert az ofszet technológia esetén az előkészítés (lemezkészítés, beigazítás) a példányszámtól független költség.

Hogyan kérjünk ajánlatot?

Pontosan meg kell határoznunk, mire kérünk árat, mert csak így lehet jó költségvetést készíttetni.

  • Alak
    A vágott méretet cm-ben, vagy mm-ben kell megadni, valamint azt is jelezni kell, hogy a színek kifutnak e a papír széléig (mert ebben az esetben más papírmérettel kell számolni). Mindig a vízszintes oldal méretét írjuk előre és utána a függőleges méretet. Pl.álló A/4 oldal: 210×297 mm
  • Terjedelem
    A nyomtatandó oldalak száma. (Nyilvánvaló, hogy egy lapnak két oldala van, azonban, ha csak az egyik oldalra kerül nyomásra, 1-et írunk.) Ha például egy A/4 méretű prospektust akarunk megrendelni, ahol a borítót vastagabb anyagból kérjük, a borító oldalszámát külön kell jelezni, illetve számozni. Emiatt a belső lap első oldala lesz az 1. oldalszám. Például a 4 oldalas borítóval, 12 oldal belső terjedelemmel készülő prospektust 12+4 oldalasként kell meghatározni. Fontos! Az oldalak száma mindig 4-gyel osztható legyen, mert a nyomtatvány csak így hajtható és fűzhető. Fűzhető oldalszám pl. 4,8,12,16, stb. Könyvnél ajánlatos a terjedelmet a gazdaságos nyomási, hajtási és összehordási feltételekhez is igazítani. Egy menetben hajtható ív 16 oldalas, ezért a legelőnyösebb terjedelem, mely 16-tal osztható. Maradvány 8 oldal nyomását már kis formátumú gépen, külön lemezről kell nyomni, emiatt ez többe kerülhet, mintha a terjedelmet eleve megnövelnénk néhány oldallal.
  • Papír
    Meg kell adni a papír grammsúlyát (vastagságát), minőségét, matt vagy fényes műnyomó, fehér, volumenizált, vagy natúr ofszet stb. Ha a borító eltérő vastagságú a belívhez képest, azt külön fel kell tüntetni.
  • Példányszám
    A nyomdagép 6–12.000/óra fordulattal nyom, tehát minél nagyobb a példányszám, az egy db-ra eső költség a annál kisebb lesz, mert az előkészítési, beigazítási stb. költség több, mint amennyibe egy-egy színes menet kerül. Ezért, ha mondjuk levélpapír nyomását tervezzük, érdemesebb hosszabb időre kalkulálni, mert az egy példányra eső költségcsökkenés biztosan nagyobb az inflációnál.
  • Nyomás
    Meg kell adni, hogy melyik oldal hány színű. Például ha a borító külseje 4-színű (színes kép), belül azonban csak 1-színű szöveg van, így határozzuk meg: Borító: 4+1 szín. Ha pl. az egész prospektus színes: 4+4, vagy 4/4 szín. Amennyiben a szöveg mellett kívül-belül csak 1 díszítő szín van, 2+2, vagy 2/2 színről beszélünk. A színek számát a kiterített (hajtogatás előtti) papír egyik, illetőleg másik oldala szerint kell meghatározni. A különféle nagyságú nyomdagépek különféle méretű papírra nyomnak: pl. B3, A2, B2 stb. B3 formátumban nyomva egy A5-ös, 8 oldalas prospektus belső oldalaiból az ív egyik oldalára az 1-8, 4-5. oldal („schöndruck“), míg a másik oldalra („wiederdruck“) a 2-7, 3-6 oldalpár kerül. E szerint, ha a kiterített papír („schöndruck“) oldalára jutó bármelyik számú oldalon színes kép van, azt az oldalt mindenképpen 4-szín nyomó gépen kell átfuttatni, ezért, ha a többi oldalon csak egyszínű szöveg is van, ez mindenképpen színesnek számít. Ha a másik („wiederdruck“) oldal minden oldalán (2,7,3,6) csak fekete szöveg van, a papír ezen az oldalon természetesen1-színű lesz, tehát a színmeghatározás helyesen erre a 8 oldalra 4+1, azaz 4/1 szín lesz.
  • Kötészet
    A két kapoccsal történő összefűzést „irkafűzésnek“, a befűzhető kapcsot „omegafüzésnek“ nevezzük. Vastagabb, 80 oldal terjedelem felett, ahol az irkafűzés már nem szép, ragasztókötést lehet alkalmazni. A fényes műnyomó papír – különösen, ha belül, a gerinc mentén nyomott felület van, nem kimondottan szereti a ragasztást, ezért ebben a sávban a papír felületét nyomás nélkülire ajánlatos tervezni. A könyvek tartósabb kötési módja a cérnafűzéses, kemény táblás változat, ahol a könyvtest (gázsival) előzékkel kapcsolódik a táblához. Az előzékhez általában 120-140 g-os ofszet papírt használunk. Ha erre kívül még egy ráhajtott borítót is tervezünk, azt védőborítónak nevezzük. Úgy a tábla borítóját, mint a védőborítót ajánlatos kívül fóliázni nemcsak a tartósság és az elegancia kedvéért, hanem azért is, hogy a festék elkenődését elkerülhessük.
    A nem egyenes vonalú vágást „stancolás“-nak nevezzük. Az öntapadó címke félig történő felvágása az ún. „ritzelés“. A karton hajtásának vonalában történő vonalbeütését (hornyolását) „biegelés“-nek nevezzük.

Előkészítés, tervezés

Ajánlott grafikai programok: Photoshop Creative Suite (képfeldolgozás), Adobe Illustrator (vonalas, vektoros grafika), QuarkXpress vagy Indesign  (tördelés összeállítás, színre-bontás, pdf írás).

A nyomdák levilágításhoz PDF állományt tudnak fogadni. (Lásd a PDF írására vonatkozó választ). A raszter meghatározásánál, beállításnál a papírminőséget kell figyelembe venni. Például műnyomó papírra 80-es ráccsal (200 lpi), ofszet papírra 70-es ráccsal (175 lpi) ajánlatos nyomni.

A már kinyomott képek reprodukciójánál scannelés-kor a raszterek ütközése miatt úgynevezett „moáré“ keletkezik, mely a kép minőségét nagyon lerontja, ezért ilyen esetben csakis olyan programot használjunk, mely lehetővé teszi a korábbi raszterpontok „elkenését“ a kép eléletlenedése nélkül („Despeckle“).

Ne feledkezzünk meg arról a gyakori problémáról sem, amikor valamely kép vagy szín „kifutó“, azaz ha valamelyik szín eléri a vágás vonalát. Ez esetben tervezéskor a képet minimum 3 mm-rel túl kell nyújtani a vágás vonalán, hogy a nyomtatvány körülvágásakor ne fordulhasson elő a papír fehér színének kibújása.

Gyakori probléma még, hogy a dokumentumon nincs vágási (trimm) jel, sem információ az esetleges Pantone színekre, továbbá a színösszetétel is sok esetben ellenőrizetlen. Ez természetesen az előkészítő feladata lenne. Kérjük, tanulmányozzák a válaszok menü alatt a pdf ellenőrzésére vonatkozó tanácsainkat.

Barátsággal köszönti Önt a Kontaktprint ügyvezetője.